Jelentősen megugrott a szolgálatteljesítés közben lelőtt rendőrök száma az U.S.A.-ban - írta a vasárnapi The Washington Times

Részletkép a Federal Police és a Gulf drog kartel közötti súlyos tűzharcot követő helyszínelérsől.

A statisztikák azt mutatják, hogy tavalyhoz képest idén már 24 százalékkal több rendőr halt meg bűnözőkkel folytatott tűzharcban. A hét végéig országosan 47 rendőrtiszttel végzett gyilkos golyó szolgálat közben.

 Új jelenség, hogy a rendőröket több esetben csoportosan lőtték le. Novemberben egyszerre négy rendőrrel végeztek Seattle-ben. Ugyancsak négy rendőrt lőttek le márciusban Oaklandben, hármat Pittsburghben és kettőt a floridai Okaloosa megyében áprilisban.

 

Egyes büntetőjogászok szerint a halálesetekben nagy szerepe van annak, hogy a fegyverek könnyen hozzáférhetők. A fegyverlobbi szerint azonban nem erről van szó. A legtöbb halálesetet jegyző Pennsylvaniában például a legszigorúbb fegyvertartási szabályok vannak érvényben. Louisianában, Oklahomában vagy Kentuckyban viszont, ahol a legkevesebb ilyen eset történik, minimális mértékben felügyelik a lőfegyverbirtoklást.

Forrás: FN.hu, MTI

 

 

 

Kommentar-Darstellungsoptionen

Wählen Sie hier Ihre bevorzugte Anzeigeart für Kommentare aus und klicken Sie auf „Einstellungen speichern“ um die Änderungen zu übernehmen.

Kemény idők

A fegyverlobbi érdekharcai mellett még fontos felfigyelni arra a tendenciára is, amely a rendőrgyilkosságok hátterében húzódik. Megfigyelhető, hogy a gazdasági válság mellett erős morális válság is végigsöpör az USA-ban. Mint mindenütt a világ több pontján. A 30-as évek Amerikájára volt jellemző ilyen jellegü bünözési hullám megindulása, amely végül is elvezetett az FBI megalakulásához. Úgy tünik, azonban újabb kihivásokkal kell szembenéznie a bünüldöző szerveknek Észak Amerikában. Sajnos a kriminalisztikával foglakozó szakemberek prognózisai be szoktak igazolódni arra vonatkozóan is, hogy az Amerikai bünelkövetői tendenciák át-át jönnek az öreg kontinensre. A 30-as évek Amerikájában a bankrablások alkalmával elkövetett rendörgyilkosságok államhatárokon átivelő ámokfutása hivta életre a keményebb fellépéseket a bünüldözésben. Ma a drogkartelek diktálják a tempót, olyan eszeveszett formában, amely a legvadabb akció thrilleket is felülmúlja. A véres leszámolások mögött valós rendőri korrupció is bőven akad. Azonban a féktelen rendőrgyilkosságok, amelyek Mexicóban a leggyakoribbak, olyan bünözői "értékrendet" teremtenek, amely egyéb elkövetőket is arra bátorit, hogy gátlástalanul öljék a rendőröket. A demokrácia egyik alappillére a jogbiztonság mellett a rendőri szervek eredményes és sikeres munkája. Maga a rendőr, aki a hivatását elkötelezetten gyakorolja az állampolgárokért, egy szimbólum is egyben. Diktatúrákban a félelem és a megfélemlités szimbóluma, de a demokráciákban a szabadság és az állampolgárok jogainak a védelmét testesitik meg, még akkor is, ha gyakran éri kritika őket, amely szintén a demokrácia jellemzője. Aggasztónak tarom, hogy a bünelkövetések egyre nagyobb arányban szakitanak át minden határt. A társadalmak egészét rombolják. A 30-as évek bünözési hullámában még megjelent egyfajta értékrend a szevezett bünözésben is, amely kihátrált az olyan elkövetők mögül, akik gátlástalanul végeztek a rendőrökkel. Reméljük sikerül visszaszoritani ezeket a riasztó tendenciákat az USA-ban és megelőzni őket Európában.. cs.

Mi a jó a társadalomnak, vagyis az emberek többségének?

Szigorú, vagy megengedő fegyvertartási szabályok? Ez a kérdés gyakran felmerül mind a szakmabeliek, mind pedig a kívülállók körében. A szigorú fegyvertartási szabályokat preferálók általában azzal érvelnek, hogy a minél nehezebb fegyverhez jutni, annál kevesebb fegyver van az utcákon, így azok használatának kisebb az esélye. Ezzel az érveléssel az a probléma, hogy számos dolgot figyelmen kívül hagy és leginkább adminisztratív eszközökkel kívánja visszaszorítani a fegyverhasználatot, továbbá a prevenció elvét ugyan hangzatosan, de csak látszólag tartja szem előtt. Egyrészről nem veszi figyelembe, hogy a feketepiacon csak pénz kérdése milyen lőfegyvert tud megvásárolni bárki és pont azok által jelentett fenyegetettség elleni védekezést nehezíti meg a jogkövető polgárok számára, másrészről az adminisztratív túlszabályozottság útvesztőiben, az alkalmasság feltételei nincsenek megfelelően meghatározva, így az engedélyező rendőrhatóság is erre fordítja a legkevesebb figyelmet. Ennek alátámasztására sok esetet lehetne megemlíteni, de leginkább emlékezetes talán a közelmúltban a Pécsi Egyetemen történt eset, ahol a lövöldözést engedélyezett sportcélú fegyverrel olyan személy követte el, aki médiainformációk alapján már állt pszichiátriai kezelés alatt. Ez persze szerintem nem az engedélyezés ügyében eljáró rendőrhatóság felelőssége, hiszen nem jogalkotó, hanem jogalkalmazó szerv. Éppen emiatt tesznek hangsúlyt az adminisztratív előírásokra és nem az alkalmasság és indokoltság vizsgálatára. Ennek törvényi szabályozása Magyarországon igencsak várat még magára, annál is inkább, mert mind a törvényalkotók, mind pedig a törvényvégrehajtók fajsúlyosan a fenti érvelést fogadják el (már csak a rendszerváltásig eltelt 40 év beidegződése okán is). Úgy gondolom hosszú idő, mire a lakosságot (vagy legalább egy részét felnőttként kezelik).
A konkrét hírre visszatérve: azt gondolom az USA-ban is alkalmasság lelki, fizikai és szakmai összetevőinek vizsgálatára kellene a hangsúlyt helyezni.

Gávay Zoltán
IBA Magyarország
instruktor

no more spam