Készüljünk a válságra!

Juhász Péter a Világgazdaság Online riportere beszélget klönböző, biztonsági területen dolgozó cégek vezetőivel,

többek között Elek Józseffel az IBA Magyarország igazgatójával is:
 

Itthon főként azon cégeknek van válságkezelési rendszerük, amelyek egyszer már megégették magukat. Miközben az informatika komoly figyelmet kap, az emberi tényező jelentőségét csak kevesen ismerik fel.

Összeomlott a számítástechnikai rendszer? Az újságok cégünk várható csődjéről cikkeznek? A szomszéd már az induló marketingkampány előtt ismeri az akciók részleteit? A konkurens cég vezetője egy konferencián pontosan beszámol a piacra még be sem vezetett termékünk gyengéiről? Ilyen krízisszituációkban a legfontosabb az, hogy határozottan, tudatosan és higgadtan reagáljon az egész szervezet.

Mondani persze könnyű: miközben sok vállalat igyekszik elkendőzni a gondokat, Szövényi György, a biztonságvédelemre szakosodott Pajzs Holding Rt. vezérigazgatója szerint a legfontosabb, hogy szembenézzünk a problémával. Természetesen ezekben az esetekben szinte mindig kényszerpályán mozog a cég, de ez korántsem jelenti azt, hogy egyáltalán ne lenne választási lehetőség.

Először is azt kell tisztázni, hogy a váratlanul kialakult helyzet milyen fenyegetéseket és milyen lehetőségeket tartogat. Az október 5-én megrendezendő Krízismenedzsment konferencia egyik előadójaként is fellépő szakember szerint nincs ugyan univerzális recept, de legtöbbször a válságot is sikerülhet legalább részben a saját javunkra fordítani. A feltámasztott informatikai rendszer biztonságosabb lesz, a fizetésképtelenségről szóló hírek kapcsán készült interjúkkal javítható a cég imázsa, médiakapcsolat rendszere és az ismertség. A kikerült szlogenbe pluszcsavart építve, a várt akciót vagy terméket drasztikusan áttervezve, komoly meglepetést okozhatunk a piacnak, amire sokan felfigyelnek majd.

A sikeres válságkezeléshez azonban nem elegendő, ha a mai magyar szokásnak megfelelően csak a baj bekövetkezte után kezdenek a vezetők tanakodni arról, mit kellene tenni. Ehelyett proaktív megközelítésre van szükség: előre kell látni, milyen problémák merülhetnek fel, és fel kell ismerni a szervezet korlátait is. Szükség van egy jó telefonkönyvre: jó tudni, kit hívjunk, ha belső erőforrásaink már nem elégségesek. Ugyanakkor vigyázni kell, nehogy túldimenzionáljuk a lehetséges problémákat. Komoly hiba, ha a társaság erőforrásainak jó részét az köti le, hogy amúgy soha be nem következő kríziseket előzzenek meg.

A vezérigazgató aláhúzta: a legnagyobb kockázati tényező az ember. A gyarlóság, a felületesség, a könnyelműség óriási veszélyforrás. Ugyanakkor a válságok kezelésében a legnagyobb erő szintén az ember. Intelligencia, kreativitás, vezetői kvalitások és rendszerező szemlélet nélkül aligha lehet súlyos veszteségek nélkül kilábalni a krízisekből.

Elek József, a Nemzetközi Testőr Szövetség (IBA) magyar szervezetének vezetője szerint a válságok jó részét az üzleti hírszerzés, illetve az az ellen való védekezés hiánya okozza. Miközben a szocialista vállalatoknál egykoron az állam saját eszközeivel gondoskodott a bizalmas adatok védelméről, a privatizáció után sok helyen erről teljesen megfeledkeztek.

Azok a cégek, amelyek pontosan szabályozzák az információkhoz való hozzáférést, az informatikai rendszerek és dokumentumok védelmét, sokkal ritkábban kerülnek bajba. A honi biztonsági kultúra fejletlenségére jellemző, hogy itthon főként azok a vállalatok fordítanak figyelmet a védelemre, amelyek egyszer már pórul jártak.

Az informatikai biztonsági megoldásokra szakosodott Kancellár.hu Kft. ügyvezetője, Papp Péter szerint talán a számítástechnikában a legjobb a magyarországi válságkezelési színvonal. Sok cég kínálja szolgáltatásait, amelyek az ágazat nagyfokú globalizáltságának köszönhetően világszínvonalúak.

Az informatikai rendszerek összeomlásának kezelésére a legtöbb vállalat odafigyel. A leginkább mégis a sajtónak köszönhető az óvatosság. Manapság a vírusok, elektronikus betörések okozta károkról szóló beszámolók - bekerülve a napilapokba, sőt az esti híradókba - a vezérigazgatókig is elérnek.

A szakember szerint a legfontosabb az, hogy a cégek felismerjék az őket fenyegető veszélyeket, és felvállalják a kockázatokat. Ez jelentheti azok megelőzését, válságtervek készítését vagy egyszerűen annak tudomásulvételét is, hogy a szerény bekövetkezési valószínűség vagy kárérték miatt a cég előre nem tesz semmit.

Mindenütt szükség van azonban olyan irányelvekre, amelyek megszabják, hogy katasztrófa esetén kinek mi a dolga, s ki vezeti az elhárítást.

Erre a feladatra nem feltétlenül a cég első számú vezetője a legalkalmasabb - hívta fel a figyelmet Kis György pszichológus, az Anima Polygraph Kft. ügyvezetője. Véleménye szerint ugyanis válsághelyzetekben a szervezeti, emberi tényező kezelése döntő. Ha sikerül hiteles, bizalmat ébresztő személyt találni a válságkezeléshez, az nagyságrendekkel növeli a siker valószínűségét.

A krízisek megelőzésekor is különös figyelemmel kell lenni a pszichológiai jellemzőkre: az adott munkakörben olyanokat kell alkalmazni, akik az ott felmerülő kockázati tényezőknek, például a korrupciónak jobban ellenállnak. A bankok ügyintézőinek ezért rendkívüli szabálytudattal, felelősségérzettel és kockázatkerülő beállítottsággal kell bírniuk, míg menedzsernek csak az alkalmas, aki hajlandó kockázatot vállalni, de tisztában van annak hatá
raival is.